Ez az önéletrejzi ihletésű könyv 17 évvel ezelőtt kezdett el íródni, 2003-ban - lényegét tekintve egy Jeruzsálemben töltött csodákkal és megrendülésekkel teli évem spirituális kalandregényeként kelt életre. 2011-ben és 2020-ban, mintha párbeszédbe elegyedtem volna önmagammal, elkezdtem lábjegyzeteket írni az eredeti kézirathoz. Ebből a párbeszédből született meg végül egy olyan könyv, amit már mindenestül tudok vállalni: humorával, feszínességével, bölcsességével, színességével, őszinteségével, emberségével.

"Nagy hála van bennem azért, ami ez alatt az idő alatt végbe ment bennem. Bizonyos szempontból sokkal kisebb lettem, mint amekkorának gondoltam vagy képzelni szerettem volna magam 20 éve, más szempontból meg sokkal nyitottabb és tudatosabb lettem, mint amit akkor csak remélni mertem - még ha nagyon máshogy is, mint ahogy azt egy emberi elme elképzelni próbálta."

Ha belevágsz az olvasásba, azt kívánom, hogy utazz velem - az országokba és színes világokba, amerre jártam, és utazz velem a saját belső világodban is - átélve velem mindazokat az érzelmi és spirituális mélységeket és magasságokat, amelyeket bejártam.

Túl mindezen pedig... azt kívánom neked, hogy érkezz meg, lelj otthonra abban a testben és lélekben, amiben formát öltöttél és úgy kalandozhass tovább, hogy önfeltárásod és önkifejezésed céltalan boldogság forrása legyen.

A könyvhöz írt lábjegyezeteket olvasói visszajelzés alapján, az olvasást megkönnyítendő, integráltam a törzsszövegbe, és sörközökkel elválasztva, illetve egy bekezdéssel beljebb helyeztem el őket. Avagy

a dőlt betűvel szedettek mindig a 2011-es reflexiók,

a 2020-ban született gondolatokat pedig vastag dőlt betűkkel írtam.

A lábjegyzetekben - főleg a 2020-as szériában - időről-időre természetesebben jött egy-egy kifejezést vagy mondatot angolul leírni. Sorry. ;-)

És még valami.

A könyvek megírásának és megjelenésének egyszerre vannak praktikus és misztikus aspektusai. Utóbbit illetően a könyv tartalma elég beszédes, előbbit illetően ez a kiadás részben azért született meg, mert hőn szeretett feleségem, Dóri, nem rajong a képernyőn olvasásért, inkább szeret egy könyet a kezében tartani. Hát így.